10 szó, amit jobb elkerülni - ellenőrző lista végső gyomláláshoz

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de az én első vázlataim sosem sikerülnek feszesre. (Sőt, vagy tele vannak töltelékekkel, vagy csupa párbeszédből állnak.) Hiába, amikor az ember fejében ott görcsöl egy történet, nem a szép megfogalmazás az elsődleges, inkább az, hogy kerüljön végre papírra. És utána ott állsz a "kész mű" fölött, hogy te jó ég, ezt én írtam? Ezt ÍGY írtam? Miért írtam ÍGY?

Sok apróság van azonban, aminek a kigyomlálásával ütősebbé lehet tenni egy szöveget, még mielőtt rásóznánk szegény bétákra és/vagy barátokra, akik bevállalták az átnézést.

Így hát összeállítottam egy kis listát, amivel neki lehet esni a mikro-szerkesztésnek. (Az olyan nagy egységekkel, mint a fejezetek, bekezdések, mondatok most nem fogunk foglalkozni, megmaradunk a szavak szintjén). Mindenkinek más okoz gondot, szóval lehet, hogy az én tízes listám neked nem lesz jó, de hátha tudod használni :)

Na, nézzük példákkal, hogy miért is érdemes ezeknek a szavaknak a javától (nem az összestől!!) megszabadulni.

1. Érzet igék

Gondolok itt az olyan kifejezésekre, mint "látta, hallotta, tudta, rájött/ráébredt, az jutott eszébe, eltűnődött, figyelmes lett rá, érezte (főleg ez!!), eszébe jutott, arra gondolt". Az angolok ezeket a szavakat filter words-nek, azaz szűrő szavaknak nevezik, azért, mert a karakter szemén keresztül szűröd meg az információt, amit az olvasónak adsz. Ez időnként elkerülhetetlen, és nem is kifejezetten bántó, de ha elburjánzanak a hasonló kifejezések, az olvasó eltávolodhat a cselekménytől. Nem hagyod, hogy ő maga tapasztalja meg a történetet.

"Kai érezte, hogy a vér vastagabb áramban ömlik az agyába."

Ez tipikusan olyan eset, ahol az "érezte" annyira fölösleges, hogy nagyon át sem kell alakítani a mondatot, elég csak kihagyni.

"A vér vastagabb áramban öntötte el Kai agyát."

Vagy egy másik példa:

"A férfi bosszúsan szusszantott egyet. Max látta, hogy megrándul a szája sarka, mintha olyasmit készülne kimondani, amit se teste, se lelke nem kíván."

Ez a mondat halmozottan hátrányos helyzetű. (látta, mintha, készülne - ami a kezdte pepitában). Nézzük, mit lehet vele csinálni:

"A férfi bosszúsan szusszantott. A szája sarkát elfojtott szavak rántották grimaszba."

Így talán egy fokkal jobb. Talán....

2. Hogy

A 'hogy' fontos kötőelem, tehát önmagában nem ront a mondatok minőségén, de mivel gyakran használjuk, hajlamos elszaporodni, pedig sokszor kihagyható. Amellett felhívja a figyelmet az olyan bántó szerkezetekre, mint fentebb az "érezte, hogy" vagy "látta, hogy".

"Max érezte, hogy valami sűrű, langyos kezdi feszíteni a mellkasát, és benedvesedik a szeme. Annyira el akarta mesélni a napját, hogy szinte szétszakították a torkát a szavak."

Újabb átfogalmazásra szoruló mondatok. Azért raktam be mind a kettőt, hogy mutassam, így tud sok lenni a hogy.

"Sűrű, langyos érzés feszítette Max mellkasát; benedvesedett tőle a szeme. A szavak a torkát kaparták, annyira el akarta mesélni a napját."

3. Valami, szinte, valahogy

Ezek olyan töltelékszavak, amiket az ember akkor használ, amikor nem tud rendesen körülírni valamit. Vagy ki kell hagyni őket, vagy érdemes pontosítani a fogalmazáson. Nekem sajnos tele van a nyers szövegem velük. Visszatérő hibám, úgyhogy volt miből válogatni :( (Trumposan fogalmazva: Sad.)

"A “csak a mosdót keresem” valahogy nem tűnt ideillőnek, ahogy az “elkeveredtem anyukámtól” sem."

Ez egy könnyű javítás. Egyszerű kihúzás:) De azért még pofoztam egyet a mondaton.

"A “csak a mosdót keresem” rossz kifogás volt, és az “elkeveredtem anyukámtól” sem hangzott jobban." (megjegyzés: a gyerek egy hullaházban van)

4. Nagyon (tökéletesen, teljesen)

A nagyonra pontosan ugyanaz igaz, mint a hármas pont szereplőire. Ritka, hogy ez a szó indokolt. Általában olyasmit akarunk vele fokozni, ami nem szorul fokozásra. Párbeszédben nem zavaró, egyébként csak töltelék.

"Max is mintha megfeledkezett volna róla, hogy úgy néz ki a feje, mint egy nagyon vizes fagylaltcsavar. Azonnal kirontott a mosdóból."

*sóhaj* Még a felénél se járok, de már azon gondolkodom, miért égetem magam a nyers szövegeimmel?

"Max kirontott a mosdóból mit sem törődve azzal, hogy a haja még mindig egy vizes fagylaltcsavarra emlékeztet."

5. Fölösleges jelzők

Ez főleg azokat az eseteket takarja, amikor több jelző szerepel egymás után vesszővel elválasztva. Akár fokozó hatást szeretett volna elérni vele az író, akár úgy érezte, hogy csak több egymás utáni jelzővel tudja megragadni a képet, olvasni elég kellemetlen az ilyen szövegeket. Pláne, ha többször előfordul a regényben. Én krónikus alulíró vagyok, szóval a jelzőhalmozások nálam ritkák. (2017-es szöveg... annyira azért nem ritkák, csak lusta voltam keresni idevalót)

6. Majd, aztán

Ez a két jómadár sok esetben teljesen elhagyható, vagy éssel helyettesíthető. Az és-halmozással is vigyázni kell, de abból valahogy többet elvisel az ember, és kevésbé veszi észre. A 'majd' szembeötlőbb.

"Hawkins átbújt egy pult alatt, majd elsasszézott egy gyógyszeres kocsi mellett, és közben csak féloldalasan válaszolt az utánfutójának: – De igen, van. Ajánlom, tanulmányozza az Államszövetség nyomozati együttműködéséről szóló törvénye kettes cikkelyét!"

Be sem másolom még egyszer. Ebben az esetben elég kihagyni a majdot, mert nélküle is tökéletesen értelmes a mondat.

7. Kezdte, készült, nekilátott

Van olyan eset, amikor a kezdte indokolt, de többnyire felesleges szófordulat. Ha kihúzzuk, nem változik meg a mondat értelme. Ami felesleges, annak pedig mennie kell.

"Mély levegőt vett. Wall mindig azt mondta neki, hogy lélegezzen mélyeket, ha kezd eluralkodni rajta a gyilkos ösztön. Nem segített sokat. Pláne, hogy a levegőt kezdte megtölteni az ölés szaga."

Ebben is ezerszeresen vétkes vagyok. Ld. fenti példa. Az a szupererőm, hogy akárhány egymást követő mondatba bele tudom szuszakolni a kezdtét anélkül, hogy ez a legkisebb lelki törést okozná:P (Csak akkor omlok össze, amikor visszaolvasom.)

"Mély levegőt vett. Wall mindig azt mondogatta, lélegezzen mélyeket, ha eluralkodik rajta a gyilkos ösztön. Most ez sem segített. A levegőt megtöltötte az ölés szaga."

(Ezt mostmár tuti nem így írnám át. A végső változatban nem is így van.)

8. Hirtelen, abban/ebben a pillanatban

Bármi, ami a 'hirtelen' szóval kezdődik, hirtelen elveszti minden hirtelenségét XD De tényleg. Az ember hajlamos agyon használni a fenti fordulatokat, amikor valami váratlan történik a sztoriban, de pont az ellenkező hatást éri el vele, mint amit szeretett volna.

"Ekkor hirtelen nyugtalanító kérdés fészkelte be magát az agyába."

Itt például egyszerűen kihúzható a hirtelen. Akkor is érezzük, hogy ez éppen akkor történik, ha nincs ott a töltelékszó.

9. Csak, is

A 'csak' és az 'is' olyan szavak, amiket sokan használnak a szöveg színesítésére ott is, ahol funkcionálisan semmi szükség rájuk. (A"sokan" egy kicsit túlzás - ÉN, én rengeteget használom)

"A nő csak a fejét csóválta, ami Horace-nak egy cseppet sem tetszett."

10. Mintha, mint, akár

A mintha és a mint fontos hasonlító kötőszavak, hozzátesznek a szöveg képiségéhez, azonban mivel szerkezetben használjuk őket, könnyen válnak repetitívvé, ezért ahol csak lehet, meg kell próbálni kigyomlálni. Nálam a mint-mintha probléma annyira jelentős, hogy amikor készen vagyok egy szöveggel, az az első dolgom, hogy kijelölöm az összeset, és nekiállok átfogalmazni a mondatokat.

"Bűntudattal vegyes megkönnyebbülést érzett, amiért nem kell tájékoztatnia Marisát a fejleményekről. És még valamit, egy apró szúrást valahol a tarkója környékén, ami mintha arra figyelmeztetné, hogy valamit nem vett észre."

(Mint a fenti ábra mutatja, a valami/valahol problémám is elég komoly :/)

"Elöntötte a megkönnyebbülés, hogy nem kellett felhívnia Marisát, de egy apró szúrás a tarkója tájékán, arra figyelmeztette, hogy valamit nem vett észre."

+1. Volt, mondta, páros testrészek és vonatkozó névmások

A fentieket kihagytam a checklistből, mert ezekkel sok írás foglalkozik sok helyen, de nem lenne teljes a gyűjtemény, ha nem említenénk meg őket:

• volt - a voltok könnyen kiirthatóak, ha helyettesítjük őket egy aktívabb igével. Azért nem ördögtől való, ha benne marad a szövegben egy-kettő, de általában lassítják a cselekményt, mert a névszói állítmány részei.

• mondta - szintén nem lehet teljesen elhagyni, de könnyű színesíteni (erről egy egész külön cikket lehetne írni XD). Az a fontos, hogy az ember ne essen át a ló túlsó oldalára. Egy-két sziszegte, hörögte, morogta, vetette oda, köpte még belefér, csak ne legyenek túlsúlyban. Ha egyértelmű a beszélő, a mondta teljesen el is hagyható.

• Páros testrészek egyes szám! Tudom, mindenki elmondja, de ismétlés a tudás anyja. Nincs olyan, hogy szemei, fülei, kezei....

• Vonatkozó névmások - ami, aki, amikor, ahol stb. - mindig így írandóak. A mi, ki, mikor, hol kérdőszavak, kérdésekben használjuk őket. Tudom, hogy néhány archaizáló írás szereti keverni a kettőt, de nem helyes, és szólni fognak érte, ha kiadóhoz kerül a kéziratotok. (Nekem legalábbis mindig szóltak fordításoknál) Egyedül lírában relevánsak.

Szinte tuti, hogy kimaradt valami, mert rólam mintázták a szétszórtság szobrát. A checklist-et különben magamnak állítottam össze, mert lassan kész vagyok az első vázlatommal, és indul a javító kör. De azért remélem, sikerült egy-két újdonságot mondanom, és ti is fogjátok tudni használni:) Ha eszetekbe jut valami fontos, amit kihagytam, szóljatok.