Kalózkodás és könyveladás: működnek az eltávolítási kérelmek?

Belefutottam a neten egy egészen érdekes és friss lengyel kutatásba, amely azt vizsgálta, a kalózpéldányok eltávolítása növeli-e a fizikai könyvek eladásának számait, és mivel ez itthon is igen releváns kérdés, gondoltam, összefoglalom a kutatás eredményeit.

A kiadóknak már hosszú idő óta komoly fejtörést okoznak az olyan kalózkönyvtárak, mint például a Z-Library, de a könyvkalózkodás mértékét mégsem sikerül visszaszorítani. Csak a tavalyi évben több millió eltávolítási kérelmet dolgozott fel a Google. És egy új, lengyel kutatás szerint lehet, hogy ezek a törekvések valójában fölöslegesek.

Korábbi kutatások

Számos kutatás született már a kalózkiadványok kérdésében. A legjelentősebbek, amelyeket a jelen kutatás is listáz, javarészt azt az eredményt hozták, hogy az online kalózmásolatok eltávolítása, ha kis mértékben is, de növeli az eladásokat.

Egy 2019-es angol kutatás három kalóz weboldal blokkolási eseményét vizsgált az Egyesült Királyságban, és arra az eredményre jutott, hogy ez körülbelül 7-12 százalékkal növelte a vásárlási hajlandóságot. Egy 2016-os tanulmány 10-20 százalékos növekedésről számolt be az eltávolítási kérelmek hatására, azonban a növekedés csak az e-könyv piacot érintette, míg a fizikai könyvek esetében nem találtak bizonyítékot arra, hogy ennek bármi hatása is lenne.

A lengyel piacon azonban – a magyarhoz nagyon hasonlóan – az e-könyvek nem képviselnek igazán jelentős szeletet, ezért az új kutatás inkább arra volt kíváncsi, hogy az eltávolítási kérelmek pozitív hatással vannak-e a fizikai példányok eladásaira.

A kutatás

A Varsói Egyetem kutatói egy egyéves terepkísérlet során vizsgálták, hogy az eltávolítási kérelmek milyen hatással vannak a nyomtatott könyvek értékesítésére.

A kísérletben összesen 12 kiadó több száz könyve vett részt (kiadónként 5-53 cím), ezek szinte a teljes zsánerpalettát lefedték. A könyveket adott jellemzők (ár, műfaj, formátum, célcsoport) alapján párosították, majd két csoportra osztották úgy, hogy a kiadóknak nem árulták el, melyik cím melyik csoportba tartozik. Az egyik csoport könyveire a megjelenéstől kezdve folyamatosan eltávolítási kérelmeket küldtek, míg a másik csoportnál nem történt beavatkozás.

A kutatás befejezte után online keresési kontrollt is végeztek, hogy megbizonyosodjanak róla, valóban nehezebb-e elérni a védett könyvek kalózmásolatait az interneten.

A kutatási eredmények azt mutatták, hogy átlagban körülbelül 5 százalékkal volt nagyobb a monitorozott könyvek eladása, azonban ez a különbség statisztikailag nem szignifikáns és nem általános az összes vizsgált címre vonatkozóan.

(kumulatív valószínűség, eladási adatok; CT – nem kezelt, ET – eltávolítási kérelmes)

A kutatók szerint az eltávolítási kérelmek valóban képesek csökkenteni az engedély nélküli másolatok elérhetőségét, ám az eladások növelésében már kérdéses, mennyire hatékonyak.

A korábbi kalózpéldányokkal kapcsolatos kutatások eredményeire támaszkodó bayesiánus statisztika (ami nem tudom, micsoda) már körülbelül 9%-os eladásnövekedést mutatott, ám az eredmények nem adtak egyértelmű választ a kalózkodás elleni fellépés hasznosságára.

Azt azonban a kutatók is elismerik, hogy további - nagyobb mintával dolgozó - vizsgálatokra van szükség, különösen azokon a piacokon, ahol az e-könyvek elterjedtebbek, hiszen ezek közvetlenebb helyettesítői a kalózmásolatoknak, mint a nyomtatott könyvek.

Azt is fontos megjegyezni, hogy valószínűleg egészen más eredmények vonatkoznak a különböző méretű kiadókra, a szerzői- és magánkiadásokra. És az sem biztos, hogy ez a "statisztikailag nem jelentős" 5% ugyanolyan súllyal nehezedik minden vállalkozásra. (Ezt már én mondom, nem a kutatás:))

Hivatkozások:

Hardy, W., Krawczyk, M. & Tyrowicz, J. Internet „piracy” and book sales: a field experiment. J Econ Sci Assoc (2024) (https://link.springer.com/article/10.1007/s40881-024-00171-9)

(Az összes többi említett tanulmány megtalálható ezen a linken a hivatkozások között)