Könyvválság Magyarországon – egy összefoglaló mindenről, amit érdemes tudni

A könyvpiac Magyarországon az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül. Ennek számos oka és előzménye van. Nyilván mindenki tapasztalta, aki jár könyvesboltokba, hogy nem ugyanaz fogadja, mint öt éve. Az árak duplázódtak, a kínálat teljesen átalakult, néhány könyv pedig új, átlátszó ruhát kapott.

Kíséreljünk meg most utána járni, hogy ez mind miért van.

(Igyekeztem a lehetőségekhez mérten a legjobban utánanézni mindennek, de előfordulhat, hogy valamelyik adat nem stimmel. Nézzetek utána ti is - ez mindenre igaz az életben. Sose fogadjátok el a készen kapott információkat. Nézzetek utána magatok!)

Papírválság a pandémia alatt (Előzmények 1)

A pandémia időszakában, 2020 környékén súlyos papírválság ütötte fel a fejét a világban, ennek részint logisztikai, részint kitermelési, részint átcsoportosítási okai voltak. Mivel az emberek nem mozdultak ki, többet rendeltek házhoz, több csomagolópapírra volt szükség, így a gyárak átcsoportosították a készleteiket, és minden más papírtermék – pl a könyvpapír is – megdrágult.

Súlyosbította a helyzetet, hogy sok helyen leállt a fakitermelés, és még ahol folytatódott, a szállítás ott is nehézségekbe ütközött a korlátozások és a munkaerőhiány miatt.

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy ha véget ért a pandémia, akkor miért tart még mindig a papíripar könyvkiadásra nehezedő nyomása?

Egyrészt azért, mert az energiaárak időközben megnövekedtek. Az energiaipar beleszaladt a saját kis válságába. (Ez egy sok tényezős folyamat eredménye készlet csökkenéssel, háborúval, gazdasági válsággal, pandémiával fűszerezve.) Emiatt megdrágult a papír gyártási költsége is.

Másrészt az online rendelések iránti igény nem szűnt meg a pandémiával, így ez az árnövelő tényező még mindig fennáll. (Erről született egy részletes, és nagyon érzékletes cikk a Kreatívon)

Meseország mindenkié vagy mégsem (Előzmények 2)

Az LMBTQ+ közösséggel szembeni szigorítások egyik első szimbolikus lépése 2020-ban történt, amikor Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom politikusa nyilvánosan ledarálta a Meseország mindenkié című mesekönyvet. (Amit azóta, remélem, mindannyian megvettetek!) A könyv LMBTQ+ és egyéb marginalizált csoportok szereplőit mutatta be a gyerekeknek. A darálás hatalmas visszhangot váltott ki a magyar közéletben, és előrevetítette a későbbi könyvszabályozási lépések irányát.

A Meseország mindenkié körüli felháborodás nyomán ellehetetlenítették a szexuális nevelést, és ezzel az LMBTQ fiatalok megfelelő tájékoztatását az óvodákban és az iskolákban. A gyermekvédelmi törvény módosítását 2021. június 15-én fogadta el az Országgyűlés. A törvény értelmében azok a civil szervezetek, akik nem szerepelnek a minisztériumi nyilvántartásban, a továbbiakban nem tarthatnak a szexuális neveléssel, drogprevencióval vagy az internethasználat káros hatásaival foglalkozó oktatásokat az iskolákban. A nyilvántartás pedig a WMN cikke szerint még egy évvel később, 2022 nyarán sem létezett.

Ugyanebben a törvényben szerepel az alábbi, azóta jól ismert passzus is:"tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg."

Az MCC megvette a Librit (Előzmények 3)

2021 március végén a Mathias Corvinus Collegium (MCC), amely kormányközeli intézményként ismert, 30,93 százalékos tulajdont szerzett a Libri-Bookline-ban, amely az ország egyik legnagyobb könyvterjesztő vállalata.

A Libri jelenleg a legkiterjedtebb hálózattal rendelkező terjesztő, és hozzájuk tartozik a leglátogatottabb online könyvesbolt, a Bookline is, ezért többen fejezték ki aggodalmukat amiatt, hogy esetleg ezzel a lépéssel a bolthálózat elveszítheti a függetlenségét, és mivel nagy befolyása van a magyar könyvpiacra, ez a könyvpiac függetlenségét is veszélyezteti.

Ezt követően 2023 júniusában az MCC (leányvállalata, az SQ Invest Kft.) újabb 67,48 százalékos részvénycsomagot vásárolt a Libriben, ezzel többségi tulajdonossá vált. A könyvpiaci félelmekre reagálva azonban ekkor azt nyilatkozták, hogy nem tervezik a kínálatuk megváltoztatását.

És elkezdődtek a fóliázások

A fóliázás első hulláma 2023-ban érkezett, kényelmesen közvetlenül azután, hogy Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, rábukkant a népszerű Heartstopper c. képregényre egy könyvesboltban, és belelapozva csókolózó fiúkat látott. (Egyébként remélem, ezt is megvettétek már. Itt található a KMK-nál, itt pedig a Netflixen, október 3-án jön az új évad.) A képregény egy LMBTQ+ szerelmi történet, főszerepében tinédzserekkel. A politikus úgy találta, hogy ez nem megfelelő tartalom a fiatalok számára.

A gyerekvédelmi törvény módosítását, ahogy azt korábban már írtam, 2021 júniusában fogadták el. 2021 augusztusában pedig hozzáfűzték, hogy templom és iskola 200 méteres körzetében homoszexualitást és nemváltást népszerűsítő vagy megjelenítő termék nem árusítható. Azonban a betartását csak ezután az eset után kezdték ellenőrizni.

Ez az oka annak, hogy a timeline kicsit szétcsúszik, ugyanis a könyvszakma már 2021-ben elkezdte fújni a vészsípot. De a közvélemény csak legyintgetett rá, és mivel a végrehajtás két évet csúszott, szinte meg is feledkeztek róla, mire felkerültek az első fóliák.

A Heartstopper 12 millió forintos bírságot okozott a Lírának, amelyet végül – a törvény egy vesszőhibája miatt – megúszott a terjesztő.

Papp Dóra írónő elsők között szólalt fel a szabályozások ellen, mivel ifjúsági könyvei (melyekben valójában csak LMBTQ mellékszereplők vannak) még májusban átkerültek az ifjúsági polcról a szórakoztatóirodalmak közé. A TikTokon is igen népszerű szerző kiállása elég nagy média visszhangot kapott. Csatlakoztak hozzá olyan, szintén népszerű LMBTQ szerzők is, mint a KMK egyik írója, Rácz-Stefán Tibor, aki júliusban jelentette, hogy elkezdték fóliázni a könyveket, és többek között az ő egyik regényére is borítás került.

Fólia mindenre 

2024 májusában tovább szigorodott a rendelet, ugyanis kiterjesztették a tilalmakat minden öncélú erotikus tartalomra is. Ezzel az érzékeny könyvek köre… fogalmazzunk úgy, hogy kiszélesedett. Természetesen a bevallás felelőssége a terjesztőről a kiadóra került. Így amennyiben nem tájékoztatja a kiadó az érzékeny tartalomról a terjesztőket, úgy büntethetővé válik.

Mostanra átvételre sem lehet érzékeny tartalmú könyveket iskola vagy templom közelében lévő könyvesboltba rendelni. Valamint a Libri és a Bookline online felületén „érzékeny tartalom” címkével vannak ellátva a kérdéses kötetek.

Utolsó szög a könyvkiadás koporsójába? – Az árkötöttség törvény

Október 1-jén lép hatályba a tavasszal villámgyorsan meghozott árkötöttség törvény, amelynek értelmében a megjelenéstől (valójában a nyomdai teljesítés plusz tíz naptól) számított egy éven át nem adható egy könyvre 10%-knál nagyobb engedmény. Bár a rendelet az előrendelésekre nem tér ki, és a legtöbb kiadó eszerint is értelmezi, de például a Libri gyakorlata azt mutatja, hogy vannak olyan kiadók / terjesztők, akik visszavonják az előrendelési kedvezményeket is.

Kérdezhetnétek, mi a túróért van ez? Európában több helyen is létezik hasonló törvény, amelynek eredetileg az a célja, hogy a terjesztők, kiskereskedők ne adhassák lényegesen olcsóbban a friss megjelenéseket, ezzel aláajánlva egymásnak és elértéktelenítve a kiadványokat, nehéz helyzetbe hozva a kiadókat.

Csakhogy itthon ez kicsit máshogy van.

See, here’s the deal. A terjesztők itthon 50-55%-ot vesznek le a fogyasztói árból. Ez azt jelenti, hogy ha veszel egy könyvet 4000 forintért, akkor abból 2200 a terjesztőé, és csak 1800 kerül a kiadóhoz, amiből állnia kell a szerző díját, a szerkesztést, a korrektúrát, a nyomdát és így tovább. Éppen ezért, a kiadók megjelenéskor jelentős előrendelési és rendelési kedvezményekkel csábítják a saját honlapjukra a vevőket, mert még egy 30-35 százalékos kedvezmény is jobban megéri nekik, mintha terjesztőn keresztül adják el ugyanazt a könyvet.

A körülmények pedig összecsengnek.

Ma Magyarországon az olvasók 70 százaléka elsősorban könyvesboltban vásárol könyvet, így a fóliázott, vagy ki sem tett kiadványok jelentős bevételkiesést okoznak a kiadóknak. (Olyan jelentőset, hogy előbb-utóbb nem fogja megérni „érzékeny” könyvet kiadniuk – legyen az LMBTQ vagy egyszerű erotikus regény). Ezen a kiesésen felül pedig most még az árkötöttség törvény is belenyúl a pénztárcájukba.

Szóval, ha legközelebb felmerül bárkiben, hogy vajon miért kerülnek kétszer annyiba a könyvek most, mint 4 éve, akkor erre azt tudom mondani, hogy…. volt egy 40 százalékos inflációnk és egy papírár emelkedésünk is. Szerintem csoda, hogy megkapjuk ennyiért.

Csoda, hogy még megkapjuk.

Pont.

A #szabadirodalmat mozgalom

A könyvszabályozásokra adott válaszként több író, szerkesztő és olvasó indította el a #szabadirodalmat mozgalmat, amely a szólásszabadságért és a könyvekhez való szabad hozzáférésért küzd. A mozgalom első hashtag használója Papp Dóra volt, aki már a korlátozások elején nyíltan kiállt az LMBTQ+ közösség mellett. Jelenleg Kozma Réka szerkesztő, az Így neveld a regényedet blog alapítója fogja össze a mozgalmat, és igyekszik felhívni a figyelmet a könyvpiac szabályozásának problémáira.

Ha szeretnél jobban elmélyedni a témában, keresd fel a Szabadirodalmat honlapját, vagy lépj be a közösség Facebook csoportjába, és tegyünk együtt az olvasás szabadságáért!