Mennyire fontos a stílus az írásban?

Az ember hajlamos azt hinni, hogy egy jó regényhez csak néhány jó karakter és egy jól felépített történet kell, van azonban az írásnak egy másik fontos összetevője is, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni: a stílus, a nyelvhasználat. Az, hogy HOGYAN írja le az író azt, amit leír.

Mi az a stílus?

A stílusról/irodalmi stílusról és annak eszközeiről mindenki tanult az iskolában. Ideális esetben fel tudja sorolni, mik a képiség alapjai, bemagolta, hogy a rövid vagy töredezett mondatok feszültséget keltenek, tudja, milyen módszerrel lassítható vagy gyorsítható egy szöveg és tisztában van vele, hogy a téma/réma nem káromkodás. Ezek mind szerepelnek a gimnáziumi nyelvtan- és irodalomoktatásban. Úgyhogy nem is ismételném el újra.

Inkább arra szeretnék kitérni, hogyan érdemes tekinteni a stílusra.

A stílus az, ami a ceruza, a toll, az akrilfesték a művésznek. Nélküle nem kerül a papírra semmi. Egyáltalán nem mindegy, hogy HB-s vagy 2B-s ceruzát használunk. Ha túl sok vizet rakunk a vízfestékhez más lesz a hatás, mintha kevés vízzel festünk. A stílus hordozza a hátán a művet és a mondanivalót. Ha nem tudod, pontosan hogyan akarod megfesteni a képedet, akkor is előfordulhat, hogy véletlenül valami zseniális születik a kezed alatt, de a legtöbb művész tudja, hogy a művészet nagyja a "technika" és a "szándék". Ezek kellenek ahhoz, hogy pontosan azt add át, amit akarsz.

Egy szóval a stílus elengedhetetlenül fontos.

De milyen a jó stílus?

Erre, felénk könnyű irodalomban utazunk, ezért talán akkor kerülünk a legközelebb a megoldáshoz, ha azt mondjuk, a jó stílus láthatatlan. Mit jelent ez?

A stílus alapja a nyelvhasználat. A HELYES nyelvhasználat. Ez alá nem csak a helyesírás tartozik, hanem az is, hogy a szöveget értelmes magyar mondatok alkossák. Noha a magyar nyelv szórendje alapvetően rugalmas, azt kell tudni róla, hogy a nyomatékosabb mondatrészek előre kerülnek, és ami elől van, az nyomatékos lesz. Azt is tudni kell róla, hogy bár a tagmondatok sorrendje többnyire szintén rugalmas, érdemes egyszerű, egyenes sorrendre törekedni, mert, ha előre vetünk egy tagmondatot, az nyomatékos lesz. És így tovább.

Talán már látszik, hogy miért emlegettem fentebb a szándékot. A mondatrészek és tagmondatok sorrendje ugyan rugalmas, de nem lehet esetleges. Ez ugyanígy igaz a szóválasztásra, a karakterek beszédstílusának megválasztására, a bekezdések tagolására, a mondathosszúságokra, és így tovább. Írás közben egy író számtalan ilyen mikrodöntést hoz, és ezek együtt adják ki a stílust.

Általánosságban véve minden "magyartalanság" kidobja a szövegből az olvasót, megakasztja az olvasást, és nehezíti a mélyolvasást. Még abban az esetben is, ha az olvasó alapvetően nem igényes szövegekhez van szokva. Ekkor ugyanis automatikusan "szkennel", csak a tartalmat szívja magába, és nagyon sokszor az átadás módjából semmi sem jut át, így a szövegnek elvesznek a mélyebb rétegei.

Hogy ez baj-e vagy sem?

Lehet érvelni mindkét oldal mellett. Ha valakit csak a történet érdekel, az talán nem bánja, ha a hangulatoknak, érzelmeknek, helyszíneknek és mondanivalóknak csak egy töredéke jut el hozzá. Az is lehet, hogy a hiányjeleket ösztönösen pótolja ki.

Én azért mégis egy kicsit szélsőséges leszek, és azt mondom, hogy igenis baj. Messze nem vagyok elitista a szórakoztatóirodalomban, de egy alapvető szintet elvárok az olvasmányaimtól, és arra törekszem, hogy ezt a szintet én is megüssem. (Több-kevesebb sikerrel >.<”).

Az irodalom őrzi és építi, formálja a nyelvet, és talán érdemes elgondolkodni azon, tetszik-e nekünk az irány, amelybe a nyelv formálódik. Általunk is. Akár olvasunk, akár írunk.

Néhány egyszerű trükk a stílus finomítására íróként

• Hangosolvasás: Olvasd vissza magadnak a szöveget, amit leírtál! Rengeteget segít. Így hallani fogod, hogy hol tartasz szünetet, és érezni fogod, nem túl hosszú-e egy mondat. Az is kihallatszik, ha valami furcsán cseng, vagy értelmetlen. Egyszerűen jobban érezni a szöveg "zenéjét". Különösen hasznos ez a módszer a párbeszédeknél. Ha felolvasod a dialógusokat, ki tudod szűrni azokat a mondatokat, amiket "élő ember nem ejtene ki a száján". Tudom, hogy hülye érzés magadban beszélni egy monitor előtt, de tényleg hasznos.

• Törekedj az egyszerűségre: Sokszor kapom azon magamat, hogy belezavarodok egy hosszabb mondatba, és értelmetlen lesz tőle az egész bekezdés. Ilyenkor általában az a megoldás, hogy az ember visszatörli az egészet, és újrafogalmazza. Egyszerű, rövid tőmondatokkal. (Aztán ezeket már össze lehet fűzni újra, de a lényeg, hogy, amit papírra vetsz az érthető és világos legyen).

• Mennyiség helyett minőség: Néha egy hosszú leírás, egy sok-jelzős mondatszörny helyett jobb egyetlen szó, ha az pontosan azt mondja, amit mondani akarsz vele.

• Irtsd a voltokat (de ne az összeset): Néha a voltok (és más szóismétlések) kreatív kivégzéséből születnek a legszebb mondatok. Ugyanakkor az emberek sokszor túlzásba viszik a volt-irtást, és furcsa, túl kacifántos, modoros szerkezetekkel helyettesítik, amik kilógnak a szövegből. (khm... ülőalkalmatosság...) Ezeket felolvasáskor ki lehet szűrni. Ha sosem mondanál ilyet az életben, akkor nem jó. Ilyenkor inkább legyen volt-ismétlés, mert az még mindig kevésbé lóg ki a szövegből.

Sokféle jó stílus létezik. Vannak olyan szerzők, akiknek ezer közül is megismernéd az írását, mert annyira különleges módon használják a nyelvet. (Különleges módon, de attól még helyesen!). Ugyanakkor nem csak az egyedi, díszes stílus a jó stílus. Minden stílus jó, ami következetes, helyes, értelmes és egységes. Az én személyes kedvenceim: Maggie Stiefvater és Victoria Schwab. Mindkét írónőnek más az erőssége, de mindketten zseniálisan jól – jó stílussal – írnak. (Szeretnék egyszer olyan szépen írni, mint ők T.T)

Ha kíváncsi vagy több írástechnikai anyagra, látogass el a Wattpad oldalamra, ahol angol és japán nyelvű írástechnikai könyveket kivonatolok: https://www.wattpad.com/story/181702914-hogyan-%C3%ADrnak-a-nagyok-%C3%ADr%C3%A1stechnikai-jegyzetek

Ha pedig tetszett a cikk és szívesen támogatnád a munkámat, nézz fel a ko-fi profilomra, és hívj meg egy kávéra:) Az extra koffein mindig jól jön: https://ko-fi.com/aprilfayebooks